Sajószöged Község Önkormányzatának

5/2005./V.26./sz. KT. rendelete

az állattartásról

a módosításokkal egységes szerkezetben

Sajószöged község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Korm. rendeletre – az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§

(1) E rendelet Sajószöged község közigazgatási területére terjed ki és alkalmazni kell:

a.) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az

állat tulajdonosa, birtokban tartója, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt

gondozza, felügyeli (továbbiakban: állattartó).

b.) Minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) E rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és fegyveres testületek állattartására, méhészekre.

(3) Nem minősül állattartásnak az esetenként közvetlen fogyasztásra vásárolt, vágásra szánt, legfeljebb 10 baromfi, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

Értelmező rendelkezések

2.§

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat: a gazdasági haszon céljából tartott állatok:

a.) nagy haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly

b.) egyéb haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, emu

c.) kishaszonállat: baromfi, nyúl, galamb, egyéb prémes állatok.

(2) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók.

- 2 -

3.§

(1) Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és a 40 cm marmagasságot meghaladó ebnek szájkosárral történő vezetése.

(2) Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(3) Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina u. 47.) igazolvánnyal látott el.

(4) Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

Állattartás közös szabályai

4.§

  1. Sajószöged község közigazgatási területén állat az 1. sz. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának indokolatlan zavarása nélkül tartható.

(2) Övezeti besorolástól függetlenül nem tartható semmilyen haszonállat:

- források 150 m-es körzetében,

- vízfolyások partélétől számított 10-10 m-en belül,

- vízművek kútjainak hidrogeológiai védőidomán,

- szennyvíztisztító telep határától 100 m-en belül.

(3) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítményt tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni.

(4) A keletkező trágyalét megfelelő kapacitású, zárt, szivárgásmentes, talajszint alatti fedett trágyatárolóba kell elvezetni.

A keletkezett trágyát trágyagyűjtőbe kell elhelyezni.

A trágyagyűjtőt szilárd burkolattal kell ellátni és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú zárt védőfallal kell körülvenni. Az állattartó a trágya elszállításáról 30 naponta – a környezetvédelmi szabályok betartásával – köteles gondoskodni.

(5) Az állatot közterületen legeltetni tilos.

- 3 -

Ebtartás

5.§

Sajószöged község közigazgatási területén a kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 3 db eb és három hónapos korig szaporulata tartható.

6.§

(1) Az ebet az állat tartója köteles úgy tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen – hogy

az

a.) a házban vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát a tulajdonosnak felróható

okból ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon

b.) ne tudjon elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni

c.) testi épséget, más állat épségét ne veszélyeztessen.

(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

7. §

  1. Közterületen az ebet fajtájára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 40 cm-nél nagyobb marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet – 40 cm-t meg nem haladó marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat.

(2) Veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles eltávolítani.

8. §

  1. Tilos ebet beengedni vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszerüzletbe, élelmiszer piac területére, élelmiszer feldolgozó üzembe.

  1. Tilos ebet – vakvezető eb kivételével – beengedni vagy bevinni

    1. oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére

    2. ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe és kegyeleti helyre

    3. a Zászlóparkba, a Rendezvény parkba, játszótérre, illetve olyan zöldterületre, ahol tábla tiltja az ebek bevitelét.

- 4 -

  1. A (2) bekezdés a.), c.) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb vagyonvédelem érdekében e rendelet rendelkezéseinek megtartásával bevihető.

9. §

Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabályi betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.

10. §

  1. Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére – állatorvossal beoltatni.

  1. Az eb tartója köteles az oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni.

  1. Az eb tartója évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolásban is feltüntetni.

  1. A védőoltásban nem részesült ebet – mint emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet – a települési önkormányzat jegyzője kártérítési igény nélkül kiírtatja. A kiírtásra akkor kerülhet sor, ha a jegyző az oltást elmulasztó ebtartót – szabálysértési eljárás megindítása mellett – felszólította a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de a felszólításnak az eb tartója nem tett eleget.

11. §

  1. Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot a tulajdonos költségére a gyepmesterrel végezteti el.

  1. A kóbor ebek elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő beszállításáról a gyepmester igénybevételével a jegyző gondoskodik. A beszállítás az állatvédelmi szabályok megtartásával történhet.

- 5 -

Haszonállat tartásának szabályai

13. §

  1. Sajószöged község belterületén kistermelői haszonállat tartás csak „falusias lakóterület” övezeti besoroláson belül, a 2. sz. melléklet rendelkezései szerint tartható.

  1. Sajószöged község külterületén – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett – tartható:

    1. nagy haszonállat 100 db-ig

    2. haszonállat 100 db-ig

    3. kis haszonállat 5000 db-ig

  1. A helyi építési szabályzat szerint „kertvárosias lakóterület” övezetben tartható állatok:

    1. ebek, macskák

    2. kis haszonállatok 10 db-ig.

  1. A „településközpont – vegyes terület” övezet gazdasági és kert zónájában tartható állatok:

    1. ebek, macskák

    2. galamb 300 db-ig, más kis haszonállat 50 db-ig.

  1. Az üdülőterületen csak a 2. § (2) bekezdésben meghatározott állatok tarthatók.

Állatbetegségek megelőzése és leküzdése

14. §

  1. Az állati hullák és melléktermékek elszállíttatásáról, őrzéséről és ártalmatlanná tételéről az állat tulajdonosa az illetékes szervek igénybevételével (SZATEV Rt. Szikszó) saját költségén köteles gondoskodni.

  1. A közterületről, valamint hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak telepre történő elszállíttatását a Polgármesteri Hivatal végezteti el.

  1. Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott bármilyen állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

- 6 -

Szabálysértés

15. §1

Hatálybalépés

16. §

  1. Ez a rendelet – a (3) bekezdés kivételével - kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Sajószöged Község Önkormányzatának az állattartásról szóló 7/1996.(VIII.27.)sz. KT. rendelete hatályát veszti.

  1. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

  1. E rendelet 13. §-a 2006. január 01-jén lép hatályba.

(4)2 Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerint tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni.

k.m.f.

Ládi Balázs sk. dr. Boros István sk.

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2005. május 26.

dr. Boros István sk.

jegyző

1Hatályon kívül helyezte: 15/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 6.§. Hatálytalan: 2012.05.30-tól.

2 Kiegészítette a 4/2006./I.26./sz. KT. rendelet. Hatályos: 2006.01.26-tól.

1.sz. melléklet

Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai

 

Védőtávolság (m)

Állattartásra

szolgáló

épületek

a telek utcai telekhatártól

lakóépülettől

ásott

fúrott

csatlakozó

vízvezeték-

től

vízvezetéki

csaptól

kúttól

Nagy haszon-

állat esetén

1-2 állatig

3-5 állatig

6-10 állatig

10 fölött

 

 

 

 

 

 

 

15

5

15

5

2

3

20

10

20

10

5

5

25

10

20

15

5

5

30

15

30

20

10

10

Haszonállat

esetén

1-5 állatig

6-10 állatig

11-15 állatig

15 fölött

 

 

 

 

 

 

 

15

5

15

5

2

3

20

10

15

5

2

3

25

20

15

10

3

5

30

15

20

15

10

10

Kis haszon-

állat esetén

10 állatig

11-30 állatig

30 fölött

 

 

 

 

 

 

 

15

5

10

5

1

-

20

10

15

10

2

-

25

15

20

15

10

10

Baromfi félék

esetén

20 állatig

21-50 állatig

50-200 állatig

200 fölött

 

 

 

 

 

 

 

15

0

10

5

1

-

15

10

10

5

1

-

25

15

15

10

5

-

30

20

20

15

10

10

2. sz. melléklet

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

Falusias lakóterületen belül

    1. Azokban a falusias lakótelkeken, ahol a telekterület < 600 m2, csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető.

    2. 400 m2-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatók, darabszámuk maximum 50 lehet.

Saját szükségletű állattartás mértéke

A saját szükséglegű állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg.

Nagy haszonállat *1 db

együttesen max.

Haszonállat *2db

együttesen max.

Kis haszonállat *3db

együttesen max.

2

2

100

*1 Nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér

*2 Haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, emu

*3 Kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb

Kistermelői állattartás mértéke:

    1. Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület > 3000 m2 és telekszélesség 20 m kistermelői állattartás engedélyezhető.

    1. A kistermelői állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg:

Nagy haszonállat: 10 db ló

20 db szarvasmarha, szamár, öszvér

Haszonállat: 30 db sertés,

50 db juh, kecske,

15 db strucc, emu

Kis haszonállat: 500 db baromfi, (tyúk féle, vízi szárnyas, pulyka, stb.)

50 db nyúl, (és szaporulata)

500 db galamb.

3. A 700 m2 és 3000 m2 telekterületű lakóterületeken a kistermelői állattartás

darabszámát területarányosan kell meghatározni, a vonatkozó állatszabványok

betartásával.