6/2005 rendelet

Sajószöged Község Önkormányzatának

6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete

a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről

a módosítással egységes szerkezetben

Sajószöged község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervről a következő rendeletet alkotja:

1.§

Sajószöged község Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet mellékletében foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat helyi hulladékgazdálkodási tervét.

2.§

Ez a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba.

Sajószöged, 2005. június 30.

Ládi Balázs sk. dr. Boros István sk.

polgármester jegyző

Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

Sajószöged

Miskolc, 2005. június

Tartalomjegyzék

1. fejezet: A tervkészítés általános adatai

1. Tervezési szint, készítő neve és címe, dátum

A hulladékgazdálkodás tervezési szintje: helyi

A terv elkészítéséért felelős önkormányzat:

Sajószöged

A hulladékgazdálkodási törvényben (Hgt.) meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT egy stratégiai terv, amelyben meghatározzák a célokat, célkitűzéseket, továbbá az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló programokat, intézkedéseket, a gazdasági és finanszírozási eszközöket. A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv egy teljes körű hulladékgazdálkodási folyamatnak egy helyi szinten történő megvalósítás-orientált tervezési elemét jelenti.

A Hulladékgazdálkodási tervben szereplő adatok az önkormányzat, valamint a termelői és szolgáltatói kör egyedi adatszolgáltatásából, azok kalkulációjából és becslésekből származnak.

Jelen tervkészítés célja: Sajószöged település hulladékgazdálkodási tervének elkészítése a 2005.-2008. közötti időszakra.

A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv bázisát a 2002. évi adatok képezik.

A Tervet készítette: Envicare Kft. (3527 Miskolc, Bajcsi Zsilinszki u. 17)

Miskolc, 2005. március

2. A település bemutatása

I/1. Táblázat: A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet által érintett település demográfiai adatai

Helység megnevezése

Igazgatási rang

Terület nagysága (hektár)

Lakónépességének száma

Lakásainak száma

a 2001. január 1.-i közigazgatási állapot szerint

A 2001. január 1.-i közigazgatási állapot szerint

2003. január 1.-én

2003. február 1.-én

2003. február 1.-én

Sajószöged

község

A község története

Sajószöged település földrajzilag Közép-Európában, Magyarország Észak-Keleti Régiójában Borsod - Abauj - Zemplén megye dél-borsodi vidékén található. A település sík fekvésű, észak felől a belterületi határa a Sajó folyó gátjáig terjed.

A község neve először a XIV. században, 1327-ben merül fel az oklevelekben. Neve személynévből keletkezett, a magyar névadás szabályai szerint. Alapja a szög = szeg, mely személynévnek is használatos volt (cegu). Maga a szó az ék, sarok, kiszögelés jelentésű "szög" névből származtatható. Általában olyan helyen jött létre ilyen nevű falu, település, ahol egy-egy folyó szöget alkot, esetünkben a Sajó-Tisza szögében.

A község vezetői 1864-ben hasonlóan magyarázzák a község nevét: "a Sajó és Tisza össze- folyásánál a két folyónak szögébe esik, innen vélik (ti. a szögről) venni a nevét."

A mezőgazdasági jellegű vidéknek a nagyvállalatok betelepítésével AES Tiszai Hőerőmű, Tiszai Vegyi Kombinát, lassan átrajzolódott a táj arculata.

Nagyon jó lehetősége van a kis-és középvállalkozásoknak, a mezőgazdasági vállalkozásoknak a működésére, melyhez a kiépült vállalkozói park, a környezetvédelmi elvárásoknak mindenben megfelelő agrárfarm nyújt lehetőséget.

A 2.300 lakosú Sajószöged község infrastruktúrája a szennyvízhálózat kivételével kiépült.

Közigazgatási határai:

Északi részen Kiscsécs

Észak – Keleti részen Sajóörös

Dél – Keleti részen Tiszaújváros

Déli részen Nemesbikk

Dél – Nyugati részen Hejőbába

Nyugati részen Szakáld

Észak – Nyugati részen Nagycsécs

3. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. Törvény 35. §-a alapján az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni.

A tervet a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani és a benne meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell.

A terv készítésekor figyelembe vettük illetve, felhasználtuk az alábbi környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási vagy ahhoz kapcsolódó országos, területi, helyi terveket, programokat is, hiszen ezekkel összhangban tervezhető csak meg az érintett terület hulladékgazdálkodási terve:

• Országos Hulladékgazdálkodási Terv

• Az Észak -Magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve

• Nemzeti környezetvédelmi program

• Országos Területrendezési Terv

A hulladékgazdálkodási terv célja:

• Segítségével megoldani a tervezési területen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat, oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) és a területi tervekben, stb, meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán.

• Azoknak a hulladékoknak a bemutatása, amelyek a tervezési területen adottak (ott keletkeznek, valami miatt ott vannak, de kezelésük nem megoldott vagy elhelyezésük nem tekinthető véglegesnek, illetve az érintett területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok), és azokról az önkormányzatnak kell gondoskodni valamilyen jogszabályi kötelezettség alapján vagy önként vállalt feladatként. A tervezet távlati célja, hogy fel lehessen állítani, az un. Hulladékmérleget, ami megmutatja, hogy a tervezési területen ténylegesen milyen és mennyi hulladékról kell gondoskodni, valamint ezeknél mennyi az aktuális hasznosítási, kezelési arány.

Jelen hulladékgazdálkodási terv a település állapotfelmérésén, az esetleges hiányosságok feltárásán, valamint azok megszüntetésére irányuló cselekvési program kialakításán és megvalósítási eszközrendszerének felállításán alapul.

A Regionális Hulladékgazdálkodási Tervhez illeszkedően legfontosabb feladat a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, valamint a csatornázás, és az illegális hulladéklerakók megszüntetése.

A települési önkormányzatnak alapvető ellátási kötelezettsége közé tartozik a településükön keletkező kommunális hulladékok gyűjtésének, szállításának és elhelyezésének megszervezése.

Az uniós csatlakozás szempontjából meghatározó szakterületek, a környezetvédelem és az infrastruktúra lemaradásának csökkentésére az unió miniszteri tanácsa segélyprogramot indított el. Az ISPA – „A tagjelöltek számára az előcsatlakozási stratégia keretében nyújtandó strukturális támogatás” – az EU egy olyan eszközéül szolgált, melynek fő célja egyrészt az országok felkészítése a Strukturális Alapok támogatásának fogadására, másrészt az infrastruktúra és a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. Az első körben hét környezetvédelmi projekt pályázott sikerrel, mintegy 45 millió euró támogatást elnyerve, közöttük a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt is.

A szilárd kommunális hulladék ártalmatlanítása B-A-Z. megyében kizárólag depónia bázison alapuló lerakással történik, más jellegű kezelési eljárás nincs jelen a megyében. Általánosságban elmondható, hogy érvényesül az egy település - egy szeméttelep gyakorlata, melyeket műszaki védelem és kellő körültekintés nélkül alakítottak többnyire évtizedekkel ezelőtt. Ezen lerakók kialakításukból adódóan potenciális szennyező forrást jelentenek a talajra, talajvízre, levegőre, tehát elsődleges célunk ezek számának csökkentése, felszámolása és rekultivációja kell hogy legyen, új regionális hulladéklerakó-kezelő létesítmények kialakítása mellett.

A településen a lakossági kommunális hulladék elszállítására az önkormányzat által szerződtetett közszolgáltató az RWE Umwelt Miskolc Kft, amely a települési szilárd hulladékot, szervezett gyűjtés keretein belül a miskolci Bogáncs utcai hulladéklerakóba.

A Bogáncs úti, jelenleg is üzemelő lerakó kapacitása hamarosan eléri maximumát, így égető feladattá vált a hulladékgazdálkodás hosszútávú, jogszabályi követelményeknek megfelelő megoldása. A borsodi régióban a problémák hasonlóak voltak, már többször próbálkoztak a térség települései egy korszerű, regionális lerakó kialakításával. Források és megfelelő nagyságú gyűjtőkörzet hiányában ez nem valósult meg. Egy új, az EU előírásainak is megfelelő lerakó kialakítása óriási költséget jelent, melyet egyetlen önkormányzat sem képes magára vállalni. A probléma megoldását az jelentette, hogy Miskolc városa csatlakozott a régió ez irányú törekvéseihez. Ezáltal alakult ki egy olyan gyűjtőkörzet (kb. 260.000 fő), mely lehetővé tette egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését és jó esélyekkel pályázhatott EU-s, valamint hazai támogatások elnyerésére. Az első lépés az ISPA program támogatásának megpályázása volt.

ISPA projekt keretein belül kialakítás alatt áll a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, egy új, EU előírásoknak megfelelő válogatómű, egy komposztáló, és egy korszerű, megfelelő környezetvédelmi biztonságot nyújtó rendszerrel ellátott regionális hulladéklerakó építése.

Miskolc város közgyűlése 1999. november 5-ei határozatával elfogadta, hogy az ISPA anyagi támogatásával a városban keletkező települési szilárd hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezése érdekében regionális hulladéklerakó épüljön. A regionális lerakóhoz Miskolc városán kívül még az első körben további 35 település csatlakozott, akik elhatározásukat később megállapodásban rögzítették.

Az ISPA projekt célja:

Egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, szakszerű, a magyar jogszabályoknak, EU normáknak megfelelő hulladékkezelés, gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás, azaz a hulladékkeletkezés és az ártalmatlanítás közötti folyamatban az egyes hasznosítható frakciók szelektív gyűjtése és szállítása hasznosítás céljából, a nem hasznosítható anyagok depónián történő elhelyezése, szakszerű kezelése, majd a működési idő elteltével a depónia tájba illeszkedő szakszerű lezárása, utókezelése.

Az ISPA program keretein belül 21 illegális vagy nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó rekultivációjára kerül sor. A rekultivációval érintett lerakók:

Felsőzsolca, Emőd, Harsány, Szirmabesenyő, Ónod, Vatta, Miskolc, Muszkás oldal Miskolc, Bogáncs út Miskolc, Martintelep Miskolc, Vologda, Nemesbikk, Hejőbába, Mezőcsát, Hernádnémeti, Aszaló, Alsózsolca, Sajóecseg-Boldva, Tiszapalkonya, Sajólád.

2. fejezet: ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

1. Nem veszélyes hulladékok

II/2. Táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük [t/év ; m³/év]

Település	Keletkező hulladékok fajtánkénti mennyisége
	1* [t/év]	2*[m3/év]	3*[m3/év]	4*[t/év]	5*[t/év]	6*[t/év]
Sajószöged	646	32.650	0	0	0	300

1*: települési szilárd hulladék

2*: települési folyékony hulladék

3*: kommunális szennyvíziszap

4*: építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék

5*: mezőgazdasági és egyéb inert hulladék

6*: ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék

A Hiba: A hivatkozás forrása nem találhatóban a települési szilárd hulladékra vonatkozó mennyiségi adat az RWE Umvelt Miskolc Kft.. mérései alapján, a települési folyékony hulladékra vonatkozó mennyiségi adat az Önkormányzati adatszolgáltatás és a lakosegyenérték alapján lett meghatározva. A lakosegyenérték meghatározásának módja a V.3.1 fejezetben kerül kifejtésre.

A településen a szilárd települési hulladék gyűjtését az RWE Umvelt Miskolc Kft. végzi szervezett keretek között. A begyűjtött kommunális hulladék az engedéllyel rendelkező miskolci Bogáncs utcai hulladéklerakóra kerül elszállításra

Az adatszolgáltatás alapján 300 t/év ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék keletkezik Önkormányzati felelősségi körben, melynek elszállítását Egerszegi István vállalkozó végzi. A hulladék a Tiszaújváros területén működő T Contractror Kft. kezelésében lévő szeméttelepre kerül beszállításra, ahol az ártalmatlanítás is történik.

Az önkormányzati adatszolgáltatások alapján kommunális szennyvíziszap, építési-bontási és egyéb inert hulladékok, mezőgazdasági és egyéb inert hulladékok nem keletkeznek önkormányzati felelősségi körben.

2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A II.1.2.1-es táblázatban feltüntetett kiemelten keletkező hulladékok elszállítatását az önkormányzat a Meditrade Bt.-vel eseti megbízások alapján szállíttatja el.

II.1.2.1 táblázat: Az Önkormányzat felelősségi körében keletkezett kiemelten kezelendő hulladékok

Hulladék		Mennyiség (t/év)
Veszélyes hulladékok	Hulladékolajok	0,2
	Akkumulátorok és szárazelemek	0,2
	Kiselejtezett gépjárművek	1,0
	Egészségügyi hulladékok	0,5
	Egyéb hulladék	1,0
Nem veszélyes hulladékok
	Gumi	0,3
	Egyéb hulladék	2,7

A nem önkormányzati felelősségi körbe tarozó cégeknek és vállalkozásoknak a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékainak mennyiségéről a 164/2003. (X.18.)-as Korm. rendelet értelmében rendszeres bejelentést kell tegyenek az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé, és ezen hulladékok elszállításáról és ártalmatlaníttatásáról gondoskodni kötelesek.

A hivatkozott kormányrendelet és a 2006-os hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának pontosításának érdekében az Önkormányzatnak célszerű felülvizsgálnia hulladékgazdálkodási szempontból a közigazgatási területén belül működő vállalkozásokat.

A keletkező állati tetemek elszállítatását a lakosság a SZATEV Fehérjefeldolgozó-, Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt. segítségével oldja meg.

Szervezett szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen.

3. Csomagolási hulladékok

Az érintett településen a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése még nem valósult meg.

2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

1. Nem veszélyes hulladékok

A település közigazgatási területén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján található egy illegális hulladéklerakó. Az illegális hulladéklerakó és az illegális hulladékhalmok tartalmaznak települési szilárd hulladékot és a lakosságnál keletkező építési-bontási hulladékot, csomagolási hulladékot, gumit és elég nagy százalékban zöld hulladékot. A hulladéklerakók felszedése, lezárása, valamint rekultivációja jelenleg nem megoldott.

A települési folyékony hulladék jelentős része a használatban lévő egyedi szennyvíztárolók nem megfelelő szigetelése miatt a talajba szivárog, illetve vannak olyan ingatlanok, amelyek még egyedi zárt szennyvíztárolóval sem rendelkeznek. A lakosság jelentős folyékony hulladék-mennyiséget juttat a talajba különböző egyéb módokon is.

A zöld hulladékok egy részét a lakosság a saját ingatlanán hasznosítja.

2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A településen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékok nem találhatók.

3. Csomagolási hulladékok

Csomagolási hulladékok a településen nem halmozódtak fel.

3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

1. Nem veszélyes hulladékok

II/3. Táblázat: A településről kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Település	Kiszállított hulladékok fajtánkénti mennyisége
	1* [t/év]	2*[m3/év]	3*[m3/év]	4*[t/év]	5*[t/év]	6*
Sajószöged	645,92	3.265	0	0	0	300

1*: települési szilárd hulladék

2*: települési folyékony hulladék

3*: kommunális szennyvíziszap

4*: építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék

5*: mezőgazdasági és egyéb inert hulladék

6*: ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék

A II/3-as táblázatban feltüntetett települési folyékony hulladék a tengelyen elszállított becsült mennyiséget tükrözi. A települési folyékony hulladékra vonatkozó mennyiségi adat a lakosegyenérték és az önkormányzati adatszolgáltatás alapján lett meghatározva. A lakosegyenérték meghatározásának módja a V.3.1 fejezetben kerül kifejtésre.

A településről a folyékony hulladék a tiszaújvárosi szennyvíztisztító telepre kerül. A települési folyékony hulladék kiszállítására szerződtetett közszolgáltató a Sajó Vízmű Kft.

Az adatszolgáltatás alapján 300 t/év ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék keletkezik Önkormányzati felelősségi körben, melynek elszállítását Egerszegi István vállalkozó végzi. A hulladék a Tiszaújváros területén működő T Contractror Kft. kezelésében lévő szeméttelepre kerül beszállításra, ahol az ártalmatlanítás is történik.

2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A településre nem történik kiemelten kezelendő hulladékáram beszállítása. A kiemelten kezelendő kiszállított hulladékokat a II.1.2.1-es táblázatban tüntettük fel. Ezen hulladékok kiszállítatását az önkormányzat a Meditrade Bt.-vel eseti megbízások alapján szállíttatja el.

3. A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékáramok

A településre nem szállítanak szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékot és miután nem valósult meg a szelektív hulladékgyűjtés nem történik kiszállítás sem.

4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

1. Nem veszélyes hulladékok

II/4. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék	Hasznosítás		Égetés		Lerakás		Egyéb módon kezelt
	t/év	%	t/év	%	t/év	%	t/év	%
Települési szilárd hulladék	0	0	0	0	362,78	54,7	0	0
Települési folyékony hulladék	0	0	0	0	0	0	3.265	80,3
Kommunális szennyvíziszap	0	0	0	0	0	0	800	19,7
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok	0	0	0	0	0	0	0	0
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok	0	0	0	0	0	0	0	0
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyeshulladékok	0	0	0	0	300	45,3	0	0
Összesen	0	0	0	0	662,78	100	4.065	100

A II/4-es táblázatban feltüntetett települési folyékony hulladék kezelt mennyisége a becsült adatok alapján a településen keletkező összes települési folyékony hulladék elenyésző mennyisége (10%). A fennmaradó folyékony hulladék mennyiség kezelésének módjáról nem rendelkezünk adatokkal. A táblázatban feltüntetett települési folyékony hulladék a tengelyen elszállított becsült mennyiséget tükrözi. A települési folyékony hulladékra vonatkozó mennyiségi adat a lakosegyenérték alapján lett meghatározva. A lakosegyenérték meghatározásának módja a V.3.1 fejezetben kerül kifejtésre.

A II/4-es táblázatban látható, hogy a településen jelenleg nem folyik sem hulladékhasznosítási, sem hulladékégetési tevékenység. A táblázatban jól látható az is, hogy a településen keletkező szilárd hulladék kezelés napjainkban a hulladék lerakására korlátozódik.

2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelten kezelendő hulladékot a Meditrade Bt. szállítja el eseti megbízások során. Ezen hulladékcsoport mennyiségi adatait a II.1.2.1-es táblázat tartalmazza.

3. Csomagolási hulladékok

Ezen hulladéktípus esetében hulladékmérleg felállítása nem lehetséges, mivel a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése még nem valósult meg a vizsgált területen.

3. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat

• az önkormányzat jegyzője,

• az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések)

az érintett szakhatóságok bevonásával.

A településen a hulladékok begyűjtésén, elszállításán kívül egyéb hulladékkezelési tevékenység nem történik. A következő táblázat a területen hulladékbegyűjtést végző vállalkozások adatait tartalmazzák.

III/5. Táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve	Cím	Telephely	Tárgy*	Engedély száma	Engedély érvényességi ideje
RWE Umwelt Miskolc Kft.	3527 Miskolc, József Attila út. 65.	Miskolc Bogáncs utca	Települési szilárd hulladék begyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása	1. 11984-15/2001 Kelt: 2002 május 28.   2. Kiegészítés: 14226-19/2002 Kelt: 2004 július 20.	1. 2005. augusztus. 31.       2. 2005. december 31.
SZATEV Fehérjefeldol-gozó és Takarmány-gyártó és Köz-szolgáltató Rt	3800 Szikszó	3800 Szikszó Külterület	veszélyes hulladék kezelés	0510000152	n. a.
Egerszegi István	Miskolc, Ibolya u. 33	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Meditrade Bt.	3508 Miskolc, Fogarasi út 1/A	3508 Miskolc, Fogarasi út 1/A	Veszélyes hulladék begyűjtés és szállítás	14/1204-6/2003	2006 június 30
Sajó Vízmű Kft	358 Tiszaújváros Tisza út 2/A	Tiszaújváros Szennyvíztisz-tító telep	Települési folyékony hulladék szállítás és ártalmatlanítás, kezelés	H-1199-28/97	Határozatlan időre visszavonásig

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

4. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

A településen, a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő helyi, vagy egyedi intézkedések nem történtek.

5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

1. Hulladékok gyűjtése és szállítása

A településen keletkezett összes települési szilárd hulladékot jelenleg az RWE Umwelt Miskolc Kft. (Miskolc, József Attila út. 65.) szállítja el, szervezett hulladékgyűjtés (közszolgáltatás) keretein belül, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szállító járművekkel lerakással történő ártalmatlanításra, a miskolci Bogáncs utcai hulladéklerakóra.

Az adatszolgáltatás alapján 300 t/év ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék keletkezik Önkormányzati felelősségi körben, melynek elszállítását Egerszegi István vállalkozó végzi. A hulladék a Tiszaújváros területén működő T Contractror Kft. kezelésében lévő szeméttelepre kerül beszállításra, ahol az ártalmatlanítás is történik.

A kiemelten kezelendő hulladékok begyűjtését és szállítását a Meditrade Bt. látja el.

V/6. Táblázat: A keletkező települési folyékony hulladékok gyűjtése, szállítása és elhelyezése 2004-ben

Település	Települési folyékony hulladék
	Gyűjtés, szállítás	Elhelyezés
Sajószöged	Sajó Vízmű Kft	Tiszaújváros Szennyvíztisztító telep

Az V/6-os táblázat a tengelyen elszállítandó települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik. A táblázatban szereplő Sajó Vízmű Kft., a települési folyékony hulladék elszállítására szerződtetett közszolgáltató, aki a szippantott szennyvizet a tiszaújvárosi szennyvíztisztító telepre szállítja.

1. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

Jelenleg a tervezési területen sem szilárd sem folyékony hulladék újrahasznosítási tevékenység nem folyik.

2. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

V/7. Táblázat: Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lerakott hulladékok mennyisége

Helyszín	Lerakott hulladék megnevezése	Státusza	Lerakott hulladék-mennyiség [t]	Lerakó állapota	Lerakott hulladék-mennyiség [m3]
Önkormányzati adatszolgáltatás alapján				Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai alapján
Sajószöged	építési-bontási és települési szilárd hulladék	n. a.	n. a.	nyitott, nem üzemelő	10.000

A település közigazgatási területén található egy illegális hulladéklerakó.

A nem megfelelően kialakított lerakók és a kisebb hulladéklerakatok:

• potenciális talaj és talajvízszennyező hatásúak és a felszín közeli rétegek vízáteresztő képessége függvényében a mélyebben fekvő rétegek is szennyeződhetnek.

• előidézhetik a területen a rágcsálók elszaporodását, melyek az ember számára fertőzésveszélyt jelentenek, veszélyes betegségeket terjesztenek, rontják a település külső megjelenését, és jelentős bűzhatás terhelheti a környezetet.

2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

Az érintett településen jelenleg másodnyersanyag visszanyerés nincs.

Az önkormányzatnak nem közvetlen feladata a hulladékhasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése.

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését.

A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, hulladékudvarok kialakítása, a szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív hulladékgyűjtés kritikus pontja, azoknak a hasznosítási lehetőségeknek a feltérképezése, amelyek még a gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékokat.

Az EU-s elvárásoknak megfelelő rendszer kialakításával, folyamatosan bevezetésre kerül a szelektív hulladékbegyűjtő hálózat kialakítása. A településen - 1500 fő/gyűjtőszigettel számolva – 2 gyűjtősziget telepítése tervezhető.

2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás

A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebomló hányadot a zöld (növényi) és háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti.

Az önkormányzat tevékenysége során „biohulladéknak” tekinthetők, a település parkjainak, közterületeinek fenntartásából származó zöld hulladékok, melyek az esetek többségében a szilárd települési hulladékkal keverve a hulladéklerakóra kerülnek.

A lakosságnál keletkező zöld hulladékok egy részét a lakosság házilag hasznosítja, egy része pedig a települési szilárd hulladék közé kerül, és azzal együtt kerül elszállításra a hulladéklerakókra. Ezen hulladékok mennyiségére nem áll rendelkezésünkre adat.

Az országos csökkentési célkitűzések alapját a Hgt. 56.§-a tartalmazza, amely szerint meg kell határozni a hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat

2004. július 1 napjáig 75%-ra

2007. július 1 napjáig 50%-ra

2014. július 1 napjáig 35%-ra

kell csökkenteni.

3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés -körzetenként

A közszolgáltató által begyűjtött települési folyékony hulladék a tiszaújvárosi szennyvíztisztító telepen kerül elhelyezésre.

A 213/2001. (XI.14.) Korm. rend. alapján települési folyékony hulladék az a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

- emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

- a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

- a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből

származik.

Az illegális hulladék lerakásához hasonlóan – helyenként jóval jelentősebb – problémát jelentenek az illegális folyékony hulladék leürítések is. Ez elsősorban a település széleken, fasorokban jellemző. Az illegális leürítések megakadályozására, a szállítás hatékonyabb ellenőrizhetősége érdekében be kell vezetni a települési folyékony hulladék kezelési közszolgáltatást. A lakosok kötelesek a közszolgáltatást igénybe venni és folyékony hulladékukat az önkormányzat által kijelölt begyűjtő szervezettel szállítatni, mely szervezet pedig az önkormányzat által kijelölt befogadóba köteles szállítani. Ezek mellet viszont a régió több településén nincs közszolgáltatás, a szállítást vállalkozók végzik.

A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza.

Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megépítése, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges.

Általános tapasztalat, hogy a vezetékes ivóvízellátás fejlettsége nem áll arányban a csatornahálózat kiépítettségével illetve ahol kiépült a csatornahálózat ott sem teljes a rákötöttség. A keletkező szennyvíz jelentős része tehát szennyvíztárolókba kerül.

A szennyvíztárolókra általánosan a következő megállapítások tehetők:

• Általában engedély nélkül létesültek, szakszerű műszaki segítség nélkül

• Döntő többségük korszerűtlen agy használatuk a talaj és talajvízkészlet folyamatos szennyezését eredményezi

• Nem vízzáróan alakították ki a medencéket, gyakran szándékos az elszivárogtatás biztosítása, ezáltal közvetlenül szennyezik a talajt és a talajvizet

• Az önkormányzat részéről nincs kellő kapacitás állapotuk rendszeres ellenőrzésére

Ezen tényezők mellett a szennyvíztisztító telepekre kerülő folyékony hulladék mennyiségét tovább csökkentik a főként a korábbi évekre illetve a bázis évre igen jellemző illegális szennyvízkiürítések.

Mivel a legtöbb érintett településről nincs adat a települési folyékony hulladékra vonatkozóan, így annak mennyiségi meghatározása, számítással az alábbiak szerint történik. Célszerű lakosegyenértékben (továbbiakban Leé) megadni a kezelendő mennyiségeket és kapacitásokat, (mely megegyezik az EU-ban használatos mértékegységgel is). Az adatszolgáltatás alapján az átlagos vízfogyasztás a településen 50 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiségből mintegy 80%-ban lesz szennyvíz.

20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkező nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9%) marad a tárolóban.

V/8. Táblázat: A keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

	Leé [m3/év/fő]	Mennyiség [m3/év]
Települési folyékony hulladék	14,2	32.650

V/9. Táblázat: Az egyedi szennyvíztárolókból begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége

	Begyűjtött mennyiség [t/év]	Kezelési mód
Települési folyékony hulladék	3.265	Szennyvíztisztító telepen történő kezelés

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a településen 32.650 m³ települési folyékony hulladék keletkezik. Ebből a mennyiségből a fentebb leírtak alapján 3.265 m³ szennyvíz tengelyen szállítva kerül a tiszaújvárosi befogadóba.

2. A települési folyékony hulladék kezelése

A következő táblázat a település szennyvízcsatorna ellátottságát mutatja 2002-ben.

V/10. Táblázat: A település szennyvízcsatorna ellátottsága 2002-ben

Település	Szennyvízelvezető hálózat	Rákötések aránya [%]
Sajószöged	Nincs kiépítve	0

Jelenleg a településen nincs kiépített szennyvízelvezető csatornahálózat, így jelentős a helyi tárolókban, szennyvízaknákban gyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége, melyek nem zárt rendszerűek és szippantásuk több helyen nem rendszeres.

4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

A települési folyékony hulladékot a közszolgáltató a tiszaújvárosi szennyvíztelepre szállítja be.

Az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján a tiszaújvárosi szennyvíztelepre beszállított szennyvízből 800 m³/év szennyvíziszap keletkezik, melynek ártalmatlanítása Sajó Vízmű Kft által üzemeltetett szennyvíztelepen történik.

6. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

A tervezési területen az elérendő hulladékgazdálkodási célokat a Hgt., az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és Észak-Magyarországi Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célkitűzések alapján határoztuk meg.

1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen,a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

VI/11. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége [t/év]

Hulladék	2002*	2005*	2008*
Települési szilárd hulladék [t/év]	646	665,4	685,3
Települési folyékony hulladék [m3/év]	32650	34282,5	35996,63

A VI/11. Táblázatban és az 1. ábrán látható, hogy a települési szilárd hulladék mennyisége tömegében csak kis mértékben fog növekedni, a csomagolóanyagok térnyerése miatt azonban a hulladékok térfogatának évi 2-3 %-os növekedése várható.

Inert hulladék, és szennyvíziszap jelenleg és várhatóan a terv első felülvizsgálatáig (2007. december. 31.) nem képződik önkormányzati felelősségi körben.

1. ábra: Települési szilárd hulladék várható mennyisége [t/év]

A szippantott települési folyékony hulladék mennyisége, a szennyvízelvezetési program előrehaladtával várhatóan folyamatosan csökkenő tendenciát mutat 2. ábra, de a csatornázottság arányának növekedésével, és a szennyvíztisztító telepek létesítésével az évente keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiségének növekedése várható.

2. ábra: A szippantott települési folyékony hulladék várható mennyisége [t/év]

Az egészségügyi hulladékok, valamint az elektromos és elektronikai hulladékok mennyisége terén is növekedés várható.

VI/12. Táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége [t/év]

Hulladék	2005* [t/év]	2008* [t/év]
Papír és karton	73,2	75,5
Műanyag	20	20,5
Üveg	20	20,5
Textil	60	62
Összesen	173,2	176,5

3. ábra: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége [t/év]

A fenti mennyiségeket a szolgáltatótól kapott mennyiségek és a régióra vonatkozó hulladékgazdálkodási célkitűzések alapján határoztuk meg.

A tervezési területen 2002-ben keletkezett szilárd hulladék mennyisége 646 t. Az ebben lévő, de jelenleg nem hasznosított hulladékok szakirodalmi adatok alapján az alábbi megoszlásban vannak jelen 4. ábra:

• Papír: 11% (71,06 t),

• Műanyag: 3 % (19,38 t),

• Textil: 3 % (19,38 t),

• Üveg: 9 % (58,14 t).

• Egyéb 74% (478,04 t)

4. ábra: Hulladékok megoszlása [%]

A régióra vonatkozó célkitűzések szerint, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megvalósulását követően 2005-re a fenti hasznosítható hulladékok 50 %-át, 2008-ra pedig közel 75 %-át kell elkülönítetten összegyűjteni.

2. Csökkentési célok

A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

• Az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását

• Az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tarását

• A legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását

• A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását

Újrahasználat, szelektív gyűjtés, hasznosítás:

A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell.

Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint – ha ezek nem megoldhatók – a hulladék energiahordozóként való felhasználására.

A település a közszolgáltatóval tárgyalásokat folytat a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének érdekében (gyűjtőszigetek elhelyezése, darabszáma, rendszeres elszállítása, karbantartása).

Komposztálás, biogáztermelés:

A biológiailag lebontható anyagok minél nagyobb arányát kell komposztálással illetve biogáz termeléssel hasznosítani. A biohulladék kezelését és a komposztálás műszaki követelményeit a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozza. Az ISPA program keretében a Hejőpapiban lévő Regionális Hulladéklerakó területén egy komposztálómű létesül, melynek segítségével a közszolgáltató a törvényben előírtaknak megfelelően a hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését megvalósíthatja.

Ártalmatlanítás:

Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

Tilos a hulladékot elhagyni – a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon- felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

A településről begyűjtött hulladék a Hejőpapiban létesülő regionális hulladéklerakón kerül ártalmatlanításra.

A 7137-40/2003 ügyiratszámú Hejőpapi 073/1 Regionális kommunális szilárd hulladék lerakása egységes környezethasználati engedélyben szereplő adatok alapján a közszolgáltató a működési területéről 287.414 m³/év hulladékot tervez beszállítani a regionális lerakóra.

A hulladékgazdálkodás célrendszere:

• Hulladékképződés megelőzése, keletkező hulladék veszélyességének csökkentése

• Újrahasználat, hasznosítás

• Biztonságos ártalmatlanítás

Megelőzés:

Megelőzési intézkedéseket kell biztosítani, a képződő, kezelendő hulladék mennyiség csökkentésére. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát.

A veszélyes hulladékok terén a képződés megelőzése és a veszélyesség csökkentése a fő cél. Ennek érdekében mérsékelni, korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását (toxikus nehézfémek, POP, VOC, PIC anyagok stb.), és ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását.

Hasznosítás:

A hasznosítás terén az EU-s előírásoknak megfelelően a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt; a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75%-ára, 2007-ig 50%-ára (2014-ig 35%-ára) kell csökkenteni; a gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lépő lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyűjtését és hasznosítását meg kell oldani Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008).

Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen.

A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását teljes egészében meg kell szüntetni, és ennek érdekében a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. E létesítményekben kell megoldani az élelmiszer-ipari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat és állati hulladéklerakókat, és átfogó rendszert kell kiépíteni az állati eredetű hulladék feldolgozására. A fertőzésveszélyes hulladékot égetőberendezésekben kell ártalmatlanítani.

A településről az állati tetemek elszállítását a SZATEV Rt. segítségével oldják meg a lakosok.

A kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták anyagspecifikus kezelési szabályainak kidolgozásáról, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési begyűjtési és kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítéséről, illetve ezek létrejötte feltételeinek megteremtéséről. Állami intézkedések szükségesek begyűjtőrendszerek kialakításának bátorítására, a hasznosítás (anyagában vagy fűtőanyagként történő) elősegítésére, a veszélyes összetevők csökkentésére vonatkozóan.

A veszélyes hulladékok terén növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt.

Ki kell alakítani a hulladék anyagok hasznosításának EU-komform műszaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.

Biztonságos ártalmatlanítás:

Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladéktárolók és –lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetőleg az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek. A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő égetési feltételeit biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani vagy be kell zárni, illetőleg az ilyen hulladékégetést le kell állítani.

A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes én nem veszélyes hulladék mennyiségét egyaránt mintegy 20%-kal kell csökkenteni.

Települési szilárd hulladék:

Az országos csökkentési célkitűzések alapjait a Hgt. tartalmazza. Ezek szerint a hulladéklerakókra méréssel megállapított mennyiségek kerülhetnek lerakásra. Meg kell határozni a hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelelően mért - összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát.

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

Települési folyékony hulladékok:

A szippantott települési folyékony hulladék mennyisége folyamatosan csökken a csatornázási és szennyvízelvezetési program előrehaladtával. A cél minden település esetében a csatornahálózat kiépítése, a szükséges szennyvíztisztítókkal, a szennyvíz csatornázottság 100%-os lefedési arányának elérése és a településen lévő összes ingatlan rákötése a szennyvízelvezető hálózatokra, az ingatlanokon lévő egyedi (általában nem vízzáró) szennyvíztározók megszüntetése, azaz a települési folyékony hulladék keletkezésének, illetve a talajba való jutásának a minimálisra szorítása, mely végzése folyamatos.

A szennyvízelvezető hálózatra rá nem kötött ingatlanok hálózatra való csatlakoztatásáig, el kell érni ezen ingatlanokon lévő szennyvíztároló létesítményekből a szennyvíz minél nagyobb arányú összegyűjtését és elszállítását a szükséges engedélyekkel rendelkező szennyvíztisztítókba.

Minden településen a csatornával ellátott lakások számánál kisebb arányban valósulnak meg a szennyvízhálózatra való rákötések. Az önkormányzatnak szorgalmazniuk kell a csatornahálózatra történő rákötéseket, a talaj- és talajvízszennyezés mértékének csökkentése érdekében. Ennek okán az érintett településen önkormányzati rendeletben talajterhelési díjtételt kell meghatározni. A bevezetésre került talajterhelési díj megfizettetése segíteni fogja a rákötések számának növelését, azonban további akciók, kötelezések szükségesek a kiépült csatornahálózat minél jobb kihasználtságának eléréséhez

Kommunális szennyvíziszap:

A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiséget a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal csökkenteni kell. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal.

Meg kell valósítani a képződő szennyvíziszapok olyan előkezelést, amely lehetővé teszi az iszapok mezőgazdaságban való hasznosítását, vagy a hulladék lerakására, illetve égetésére vonatkozó követelmények betartását.

A keletkezett szennyvíziszapok felhasználása történhet a mezőgazdaságban vagy az energiaiparban.

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályait az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet; A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet; A biohulladék kezelését és a komposztálás műszaki követelményeit a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozza.

Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék:

Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékű növekedését jósolják (15 éves távlatban is). A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Az inert hulladék elhelyezése történhet új építmények alapjában, útépítés során, a teherviselő rétegben, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik.

Lakossági és intézményi veszélyes hulladék gyűjtés, kezelés:

A tapasztalatok alapján a lakossági és intézményi veszélyes hulladékok gyűjtésére hulladékudvaron kerülhet sor vagy veszélyes hulladék gyűjtésére kialakított speciális edényzetben. A lakosságnál jellemzően előforduló veszélyes hulladékok lehetnek:

• lejárt szavatosságú gyógyszerkészítmények,

• olajos flakonok,

• használt étkezési zsírok-, olajok,

• szárazelemek,

• számítástechnikai hulladékok, stb.

Ezen hulladékok gyűjtésére az önkormányzatnak a közszolgáltatóval együttműködve célszerű megoldási javaslatot, megvalósítási koncepciót kidolgoznia.

A lakossági és intézményi veszélyes hulladék gyűjtésére, kezelésre alkalmas lehet a Hejőpapiban létesülő regionális hulladéklerakó területén épülő hulladékudvar.

Állati tetemek:

Az állati tetemek elszállítását a vizsgált településen a SZATEV Rt végzi, amely cég a begyűjtött tetemeket a telephelyére szállítja és ott kezeli.

Biológiailag lebomló hulladékok:

A biológiailag lebontható anyagok minél nagyobb arányát kell komposztálással illetve biogáz termeléssel hasznosítani. A biohulladék kezelését és a komposztálás műszaki követelményeit a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozza. Az ISPA program keretében a Hejőpapiban lévő Regionális Hulladéklerakó területén egy komposztálómű létesül, melynek segítségével a közszolgáltató a törvényben előírtaknak megfelelően a hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését megvalósíthatja.

A településen a komposztálás megvalósulásának másik útja lehet a házi komposztálás népszerűsítése is.

2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén bejelentett vállalkozásokat és önkormányzati intézményeket, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet értelmében, célszerű felülvizsgálnia.

 

Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok csökkentési koncepciójára vonatkozó előírásokra, 2008-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának.

A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell egy már meglévő működő rendszerhez.

VI/13. Táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék	Hasznosítási, ártalmatlanítási cél	[%]	Mennyiség [t/év]
Települési szilárd hulladék	A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és kiterjesztése 2005-ig a lakosság 40 %-nál 2008-ig a lakosság 60 %-nál	40 60	26 58

A hasznosítási és ártalmatlanítási célok a helyi és a regionális tervben azonosak.

7. fejezet: A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

A hulladékgazdálkodás alapelvei:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit, szabályait.

A törvény alapján a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következő alapelveket kell érvényesíteni:

• A megelőzés, ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve

• Az elővigyázatosság elve

• A gyártói felelősség elve

• A megosztott felelősség elve

• Az elvárható felelős gondosság elve

• Az elérhető legjobb eljárás elve

• A szennyező fizet elv

• A közelség elve

• A regionalitás elve

• Az önellátás elve alapján ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni

• A fokozatosság elve

• A példamutatás elve

• A költséghatékonyság elve

Minden tevékenységet úgy kell megtervezi, hogy:

• Az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse

• A környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen

• Ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést

• Biztosítsa a hulladékképződés megelőzését

• A keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését

• A hulladék hasznosítását

• Környezetkímélő ártalmatlanítását

Az önkormányzatnak biztosítani kell, hogy az írott és elektronikus sajtón és egyéb tájékoztatási és szemléletformálási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokat a nagy nyilvánosság megismerje, elősegítve ezzel a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok végrehajtásába. Folyamatosan fejleszteni kell az adatszolgáltatási és -kezelési rendszert, valamint a hulladékgazdálkodási monitoring eszközparkot.

VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program¹

VII.1.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések

meghatározása

A cselekvési program célja

Egy hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, szakszerű, a magyar

jogszabályoknak, EU normáknak megfelelő hulladékkezelés, gyűjtés, szállítás,

ártalmatlanítás, azaz a hulladékkeletkezés és az ártalmatlanítás közötti

folyamatban az egyes hasznosítható frakciók szelektív gyűjtése és szállítása

hasznosítás céljából, a nem hasznosítható anyagok depónián történő elhelyezése,

szakszerű kezelése, majd a működési idő elteltével a depónia tájba illeszkedő

szakszerű lezárása, utókezelése.

Az ártalmatlanítás módja továbbra is a depónián történő elhelyezés, de rendezett

módon és a keletkezett hulladékmennyiség jelentős csökkentésével, amit a

hulladékok szelektív kezelésével, egyéb irányú felhasználásával érnek el.

Az önkormányzatnak a közszolgáltatóval közösen kiépített szelektív

hulladékgyűjtés mellett ki kell építenie zöldhulladékgyűjtő szigeteket, ahol a

lakossági zöldhulladék ellenőrzött módon történő átvétele és továbbszállítása

biztosított.

¹ Módosította a 10/2007.(VI.26.)sz. rendelet. Hatályos 2007.VI.26-tól

VII/14.Táblázat: Települési hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cél	Cselekvési program	Résztvevők	Időzítés
Megelőzés, Hasznosítás, Ártalmatlanítás Szelektív hulladékgyűjtés kialakítása és alkalmazása.	Tudatformálás, felvilágosítás.   Szelektív gyűjtő edényzetek, gyűjtőszigetek kihelyezése és használata.	Önkormányzat, iskola, óvoda   Szolgáltató, önkormányzat	2005-től     2005-től
A műszaki követelményeknek nem megfelelő bezárt és illegális hulladéklerakók, hulladéklerakások által okozott környezetszennyezés megszűntetése	Az említett hulladéklerakók és lerakatok bezárása, felszámolása és rekultivációja	Szolgáltató, önkormányzat, vállalkozások	2005-től
Csatornázottság teljes körű kiépítése	Tudatformálás, felvilágosítás Szennyvízelvezető csatornahálózatra történő minél nagyobb arányú csatlakoztatása.	Önkormányzat, lakosság, iskola, óvoda	2005-től

Rövid távú (2006. december 31.-ig megvalósítandó) célok:

Projekt célja: Lakosság és intézmények hulladékgyűjtő edényzettel való ellátottságának fejlesztése, korszerűsítése

Projekt tartalma: Az érintett településen a szabványos edényzettel még el nem látott háztartások számának csökkentése, lakossági és intézményi edényzetrendszer folyamatos karbantartása, fejlesztése.

Feladat, eszközök: A teljes lakosság szabványos gyűjtőedényzettel történő ellátásának megoldása. A gyűjtőedényzet karbantartása.

Lakosság-családi házak: 120 l-es edényzet

Lakosság-többszintes lakótelepek: 120 l-es, 1,1m3-es edényzet

Intézmények: 120 l-es, 1,1m3-es, 5m3-es edényzet

Résztvevők: Lakosság, önkormányzat, közszolgáltató

Felelős: Önkormányzat, lakosság, közszolgáltató

Projekt célja: Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése

Projekt tartalma: Gyűjtőszigetek, hulladékudvar kialakítása

Feladat, eszközök: Minden településen: tudatformálás, ismeretterjesztés.

Gyűjtőszigetek, hulladékudvarok kialakítása.

Résztvevők: Lakosság, önkormányzat, civil szervezetek, média, oktatás

Felelős: Önkormányzat

Projekt célja: Lakossági és intézményi veszélyes hulladék gyűjtés, kezelés megoldása

Projekt tartalma: A lakosságnál és az önkormányzati intézményeknél keletkező veszélyes hulladékok (pl.: használt elemek, festékpatronok, lejárt gyógyszerek, festékes és növényvédőszeres göngyöleg) gyűjtése és ártalmatlanítása.

Feladat, eszközök: Veszélyes hulladék gyűjtésére kialakított speciális gyűjtőedényzet vagy a kialakítandó hulladékudvaron szükséges biztosítani a veszélyes hulladékok gyűjtésének lehetőségét.

Tudatformálás, ismeretterjesztés.

Résztvevők: Lakosság, önkormányzat, civil szervezetek, média, oktatás

Felelős: Önkormányzat, közszolgáltató

Projekt célja: Irodai papír hulladékok szelektív gyűjtése.

Projekt tartalma: Elsősorban az irodai tevékenységek során keletkező papír hulladékok nagyobb arányú szelektív gyűjtése

Feladat, eszközök: Közintézményeknél, irodaházaknál gyűjtőedényzet kihelyezése

Ismeretterjesztés, tudatformálás

Résztvevők: Lakosság, intézmények, önkormányzat

Felelős: Önkormányzat

Projekt célja: A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatok nyilvántartásának javítása.

Projekt tartalma: Javítani kell a településen a már meglévő és az újonnan bejelentett vállalkozásoknak a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartásának pontosságát a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet szellemében.

Feladat, eszközök: Az egyes hulladékáramok nyomon követése, nyilvántartása

Az egyes hulladéktípusok megfelelő különgyűjtése

Ismeretterjesztés, tudatformálás.

Résztvevők: Cégek, önkormányzat, lakosság, civil szervezetek, hulladék szállítók, befogadók

Felelős: Önkormányzat, vállalkozások, hulladék szállítók, közszolgáltatók, befogadók

Projekt célja: Illegális folyékony hulladék leürítésének megszüntetése, a szállítás, leürítés ellenőrizhetővé tétele.

Projekt tartalma: A folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése

Feladat, eszközök: Nyílt hulladékkezelési pályázat meghirdetése, közszolgáltató kiválasztása, közszolgáltatási szerződés megkötése, önkormányzati rendelet megalkotása a közszolgáltatásról.

Résztvevők: Önkormányzat

Felelős: Önkormányzat

Projekt célja: A települési folyékony hulladék szállításával, kezelésével kapcsolatos adatok nyilvántartásának javítása.

Projekt tartalma: A szennyvíztisztító telepekre beszállított folyékony hulladék származási helyének pontosabb nyilvántartása

Feladat, eszközök: Jogszabályoknak megfelelő adatbázis létrehozása

Résztvevők: Szállítók kezelők

Felelős: Szállítók, kezelők

Projekt célja: Talajterhelési díj önkormányzati megállapítása, kihirdetése

Projekt tartalma: Környezetvédelmi pénzügyi alap felállítása. Az egyedi szennyvíztárolókkal rendelkező ingatlanok felülvizsgálata talaj- és talajvízszennyezés szempontjából, a szennyezés mértékének megfelelő díj megfizettetése.

Feladat, eszközök: Talajterheléssel kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotása, kihirdetése.

Ismeretterjesztés, tudatformálás.

Résztvevők: Önkormányzat, lakosság, média.

Felelős: Önkormányzat, polgármesteri hivatal, lakosság

Projekt célja: Talaj- és talajvízszennyezést kizáró, vízzáróan kialakított egyedi szennyvíztárolók kialakítása. A már meglévő szennyvíztárolók felülvizsgálata.

Projekt tartalma: A csatornázatlan területeken újonnan létesülő vagy már működő szennyvíztárolók környezetvédelmi és műszaki szempontból megfelelő megvalósulásának és üzemeltetésének biztosítása, ellenőrzése.

Feladat, eszközök: Hatósági engedélyezés, helyszíni ellenőrzés.

Tudatformálás, felvilágosítás

Résztvevők: Önkormányzat, lakosság, média, civil szervezetek

Felelős: Polgármesteri hivatal, lakosság

Projekt célja: Szennyvízcsatorna hálózatra való rákötések számának növelése.

Projekt tartalma: Minden településen a csatornával ellátott lakások számánál kisebb arányban valósulnak meg rákötések.

A bevezetésre került talajterhelési díj megfizettetése segíteni fogja a rákötések számának növelését, azonban további akciók, kötelezések szükségesek a kiépült csatornahálózat minél jobb kihasználtságának eléréséhez

Feladat, eszközök: Rákötést segítő akciók, kedvezmények, hatósági kötelezések.

Tudatformálás, ismeretterjesztés.

Résztvevők: Lakosság, önkormányzat, a szennyvízhálózat üzemeltetői, média, civil szervezetek

Felelős: Önkormányzat

Projekt célja: Az illegális hulladéklerakás megelőzése, felszámolása.

Projekt tartalma: Az érintett településen előforduló illegális hulladéklerakás megelőzése, felszámolása.

Feladat, eszközök: A megelőzés érdekében felvilágosítás, tudatformálás.

Közterület felügyeleti, mezőőri ellenőrzésének szigorítása.

Illegális lerakás szigorú büntetése

Bontási engedély kiadásakor kötelezzék az engedélyt kérőt, hogy a bontási törmeléket a kijelölt helyre szállítsa vagy szállíttassa be illetve a használatbavételi engedély kiadásakor ellenőrizzék, hogy az építés során keletkezett hulladék a megjelölt létesítménybe került-e. A lerakás tényét és mennyiségét hulladéklerakási jeggyel igazolhatja az engedélykérő.

A hulladékszállítás szempontjából ellátatlan területek bekapcsolása a begyűjtésbe.

Illegálisan lerakott hulladékok begyűjtése és beszállítása a megfelelő hulladékkezelő telepekre.

A rendezés előtt és után a területek folyamatos figyelemmel kísérése.

Résztvevők: Lakosság, önkormányzat, média, civil szervezetek, oktatás

Felelős: Önkormányzat, Polgármesteri hivatal

Középtávú (2008. december 31-ig megvalósítandó) célok:

Projekt célja: A 2002. évi XLIII. törvény előírása alapján a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007-ig, 50%-ra kell csökkenteni.

Projekt tartalma: Házi komposztálás elterjesztése

Feladat eszközök: Ismeretterjesztés, tudatformálás

Ahol szükséges ott kétedényes gyűjtőrendszer kialakítása, komposztáló telep üzemeltetése

Résztvevők: Lakosság, önkormányzat, média, civil szervezetek, oktatás

Felelős: Önkormányzat

Projekt célja: Felhalmozott építési-bontási hulladék kezelése

Projekt tartalma: A felhalmozott építési-bontási törmelék hasznosítása

Feladat, eszközök: Hulladék elszállítása, hasznosítása

Résztvevők: Önkormányzat, közszolgáltató

Felelős: Önkormányzat

Projekt célja: Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, bővítése, szennyvíztisztító telepek létesítése, kapacitásbővítése

Projekt tartalma: szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító telep létesítése

Feladat, eszközök: Pályázatok készítése szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére, bővítésére, tisztító telep létesítésére, kapacitás bővítésére.

Résztvevők: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetői

Felelős: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetői

Projekt célja: Szennyvíztelepeken lévő szennyvíziszap kezelésének megoldása

Projekt tartalma: A képződő szennyvíziszap hasznosítása a jogszabályokban előírtak szerint.

Feladat, eszközök: A szennyvíziszap komposztálása, a keletkező komposzt hasznosítása

Résztvevők: Szennyvízhálózatok üzemeltetői

Felelős: Szennyvízhálózatok üzemeltetői

Projekt célja: Keletkező szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése

Projekt tartalma: A szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszapok feldolgozására iszapközpontok kialakítása

Feladat, eszközök: Pályázatok készítése iszapkomposztáló telepek létesítésére

Résztvevők: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetői

Felelős: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetői

A célok megvalósulásának folyamatában kulcsfontosságú szerepet kaphatnak a helyi lakosok, helyi médiák, civil szervezetek.

A terv megvalósításához szükséges a tudatformálási, oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás, az együttműködések, a megfelelő koordináció biztosítása.

A fejezetben szereplő projektek megvalósulásához szükséges pénzügyi eszközöket az önkormányzat és a közszolgáltató pályázati úton kívánja beszerezni.

1. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

A műszaki követelményeknek nem megfelelő bezárt és illegális hulladéklerakókat, hulladéklerakásokat fel kell számolni. Ehhez szükséges egy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése az adott területről, majd ezen adatok felhasználásával, a felszámolás, vagy a rekultiváció megtervezése, illetve a tervek engedélyeztetése után a megvalósítás. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat az önkormányzatnak vagy saját erőből, vagy céltámogatások, pályázatok útján kell biztosítaniuk.

A VII/15. táblázatban feltüntetett illegális lerakó felszámolásához szükséges költségeket az Önkormányzat a közszolgáltatóval együttműködve, pályázati források bevonásával kívánja biztosítani.

VII/15. táblázat: Rekultivációt igénylő illegális vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakó

Helyszín	Lerakott hulladék megnevezése	Státusza	Lerakott hulladék-mennyiség [t]	Használt terület [m2]	Lerakott hulladék-mennyiség [m3]
Önkormányzati adatszolgáltatás alapján				Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai alapján
Sajószöged	építési-bontási és települési szilárd hulladék	n. a.	n. a.	10.000	10.000

A Köztisztasági Egyesülés Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségeinek revíziója alapján egy hulladéklerakó 1 m²-ének rekultivációs költségeit az VIII/23. táblázat tartalmazza.

2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje

A tervezési területen elsődleges cél a csatlakozások számának növelése.

Ezzel párhuzamosan végre kell hajtani a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését és a településen található legális és illegális hulladéklerakók rekultivációját.

Az elkészült hulladékgazdálkodási tervet a település önkormányzata rendeletbe hirdeti ki.

A terv hat évente készül és kétévente összefoglalót kell készíteni a benne foglaltak végrehajtásáról illetve ezzel egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot és az esetleges módosításokat a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. Két éven belüli tervmódosításra nincs lehetőség.

8. fejezet: A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek

A fejezetben szereplő nettó költségek csak iránymutató jellegűek. A projektek megvalósításához szükséges tényleges költségeket a megvalósítás során a konkrétan kidolgozott tervek alapján lehet megállapítani.

Gyűjtőszigetek becsült költségei

A három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, szabványosított - a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos, de bedobó szerkezetében átalakított - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozó becsült költségeket a VIII/15. táblázat tartalmazza.

VIII/16. Táblázat: A megvalósítás becsült költségei.

Település	1500 fő/gyűjtősziget	Összköltségek a megvalósításra [eFt]

A település a kialakítandó szelektív hulladékgyűjtő sziget költségeit a szűkös anyagi források miatt, pályázati úton – a közszolgáltató szakmai és anyagi támogatásával - szeretné biztosítani.

Komposztáló becsült költségei

A támogatás számításának alapja a komposztáló(k)nak a hulladékkezelési rendszer többi eleméhez igazodó tényleges kapacitásigénye. A támogatás alapjául 70 kg/fő/év fajlagos biohulladék mennyiség szolgál. Az ajánlott kapacitások: 1.000, 5.000, 10.000, 25.000 tonna/év.

VIII/17. Táblázat: Komposztáló telep megvalósítás becsült költségei.

Kapacitás tonna/év	Fajlagos beruházási költség Ft/tonna/év
24.001-25.000	11.300

VIII/ 18. Táblázat: Házi komposztálás megvalósításának becsült költsége

Ingatlanok száma	Házi komposzáló becsült költsége [Ft/db]	Összköltség a megvalósításra [eFt]
830	11.000	9.130

Hulladékgyűjtő udvar becsült költségei

A támogatás számításának alapja az igénybe vevő lakosszám, amelyre a szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének és az elszállításig történő, a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti kezelésének bevezetését tervezik.

A Köztisztasági Egyesülés Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségeinek revíziója alapján egy hulladékudvar kialakításának a költségeit az VIII/19. táblázat, a hulladékudvar üzemelési költségeit a VIII/20. táblázat tartalmazza.

A hulladékudvar telepítésével kapcsolatos tárgyalások a közszolgáltató és a települési önkormányzat között folyamatban van.

VIII/19 táblázat: Kisvárosi hulladékudvar kialakításának költségei

	Megnevezés	M.e.	Mennyiség	Összeg [eFt]
1.	Hulladékudvar földmunkák - rézsüképzés nélkül (feltöltés, tömörítés)	m3	1107	528
2.	Iszap és olajfogó berendezés (sepurator) készítése
	kézi földkiemelés	m3	10	27
	alapbetonozás	m3	2	22
	telepítés	db	1	2 000
3.	Vasbeton támfal készítése
	támfalbetonozás	m3	100	517
	zsaluzás	m2		159
	vas-szerelés	kg		120
	15 draincső	fm		63
	támfal háttöltés (homokos kavics)	m3		63
4.	Vasbeton akna készítése ( vízóra)
	vízóraakna	m3	4	160
5.	Nehézburkolatú út - térszínbetonozás	m2	641	6 734
6.	Könnyűburkolatú út	m2	580	6 120
7.	Kerítés építése	fm	230	1 005
8.	Kapu	db	1	350
9.	Portaépület	m2	28	4 800
10.	Fedett hasznosítható hull. gyűjtőhely	m2	60	1 200
11.	Konténerek
	konténerek	db	7
12.	Vízellátás+ tűzcsap+ vízóraakna berendezésekkel	fm		2 400
13.	Elektromos áram vezetés földkábellel + térvilágítás			1 000
14.	Szennyvízelvezetés vagy zárt szennyvízakna			1 000
15.	Telefon ellátás			500
16.	Mázsa	db	1	250
			Mindössz.:	29 018

A beruházási költségek mellett a hulladékudvarok telepítésénél számolni kell az udvarok működtetési költségeivel, amelyet az alábbi táblázat mutat be.

VIII/ 20. táblázat: Hulladékudvarok üzemeltetési költségei

Költség elemek	Költségek (ezer Ft)
Bér és járulékai	3.286
Egyéb anyagi ktg.	720
Biztosítás	262
Egyéb költség	206
Igénybevételtől függő ktg.*	2.500
Vállalat irányítás	1.255
Veszélyes hulladék ártalmatlanítás*	1.700
Amortizáció	1.300
Összesen	9.930

*igénybevétel nagyságától függ 

Különös figyelmet érdemel, hogy a hulladékudvarok költségeinek egy része jelentősen függ az igénybevétel nagyságától. A költségszámításoknál figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a költségek eleinte alacsonyak, mivel kevesen használják az udvarokat. Amint a lakosság megismeri, és egyre nagyobb mértékben veszi igénybe a szolgáltatásokat, ezek a költségek is megemelkednek.

Hulladékgyűjtő edényzetek becsült költségei

VIII/21 Táblázat: A Hulladékgyűjtő edényzetek becsült költségei.

Edényzet típusa	Fajlagos beruházási költség (Ft/db)
120 l	6.800
240 l	8.400
770 l	46.600
1,1 m3	62.400
5 m3	174.000

Intézményfejlesztési becsült költségek

VIII/22 Táblázat: A megvalósítás becsült költségei.

Intézkedés (2004-2008)	Becsült fejlesztési költség (Ft)
Jogalkotás, hulladékgazdálkodási tervezés	500.000
Létszámfejlesztés	1.000.000
Technikai fejlesztés	500.000
Oktatás, képzés, szemléletformálás	1.000.000

Illegális vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakó felszámolásával kapcsolatos becsült költségek

VIII/23. táblázat: Rekultiváció költségei illegális vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakó esetében

Munkafolyamat	Plató felület	Rézsű felület
	Ft/m2	Ft/m2
Kitermelés	540	1.048
Járulékos költségek	224	224
Felső szigetelő réteg maximum költség	7.955	5.100
Kiegyenlítő, gáztalanító maximum érték	2.800	1.750
Természetes	1.900 – 2.800
Mesterséges	1.680	1.750
Természetes szigetelőréteg vagy azzal egyenértékű max.	2.735	1.600
Természetes	1 700
mesterséges 1.	1.490	1.600
mesterséges 2.	2.735
Szivárgó réteg max.	2.420	1.750
Természetes	1.645 – 2.420
Mesterséges	1.680	1.750
Földtakarás (átlagos érték)	1.860	1.940
Tájba illesztés	306	360
Füvesítés	219	325
Fásítás	132	196
Összesen maximum	10.885	8.672

Települési folyékonyhulladék-ártalmatlanítás becsült költségei

Teljes körű szennyvízhálózat kiépítése tisztítóművel együtt:

VIII/24. Táblázat: A megvalósítás becsült költségei.

Igénybe vevő lakosszám (fő)	Fajlagos beruházási költség (millió Ft)
2.000	210
5.000	550

Települési folyékony hulladék elvezetésére kiépítendő gerincvezeték becsült fajlagos költsége:

30.000 Ft/folyóméter.

Az érintett település, szűkös pénzügyi helyzetük miatt, elsősorban pályázati pénzekből, illetve kisebb önkormányzati saját erőből finanszírozzák majd a környezetvédelmileg nem megfelelő lezárt és illegális hulladéklerakók, illetve lerakatok felszámolását és rekultiválását, a csatornahálózat teljes körű kiépítését.

A közszolgáltató által benyújtott és elfogadott ISPA program keretében megvalósuló fejlesztések megvalósítási költségei adottak, finanszírozásuk megoldott.

A hulladékgazdálkodási fejlesztésekkel kapcsolatos hosszú távú elképzelések egyeztetési fázisban vannak, így a megvalósítások konkrét költségei nem becsülhetőek. A tervek konkrét kidolgozása után a Hulladékgazdálkodási Tervek felülvizsgálatra, pontosításra kerülhetnek a települési önkormányzat által.

A Tervet készítette: Envicare Kft. (3527 Miskolc, Bajcsi Zsilinszki u. 17)

Miskolc, 2005. június 7.